#Európai Bizottság



Orbán Viktor felhatalmazási törvénye jobban visszaüthet, mint gondolta
 

Orbán Viktor felhatalmazási törvénye jobban visszaüthet, mint gondolta

Már 17 uniós tagállam, köztük Szlovákia is csatlakozott ahhoz a levélhez, melyben a rendkívüli vészhelyzeti intézkedések miatt aggódnak a demokráciáért. Az Európai Bizottság elnöke néven nevezte Magyarországot, az EP újabb hetes cikkely szerinti eljárást akar, a Fideszt pedig már csak hajszál választja el attól, hogy tényleg kizárják a Néppártból. Nehéz megmagyarázni, Orbán Viktornak miért éri meg kockáztatni az elszigetelődést, az elemző szerint ha a kormány a járványhelyzetet a saját hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek.

Serdült Viktória-Kovács Gábor Serdült Viktória-Kovács Gábor






Magára hagyta volna Magyarországot az EU a koronavírus elleni harcban?
 

Magára hagyta volna Magyarországot az EU a koronavírus elleni harcban?

Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit – így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nemcsak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői. Mutatjuk, mik ezek és hogy miért nincs igaza a miniszternek, amikor arról beszél: hazánk van a legrosszabb helyzetben.








Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?
 

Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?

Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.

Schaffhauser Tibor Schaffhauser Tibor